"Féljétek az Istent, és Neki adjatok dicsőséget." Jelenések 14,7

Egyetlen reménység

Temetési igehirdetés – 2016.10.27.

Textus: Jel 7,9-10.14
    „Ezek után láttam: íme, nagy sokaság volt ott, amelyet megszámlálni senki sem tudott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből; a trónus előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak, és hatalmas hangon kiáltottak: „Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónuson ül, és a Bárányé!” … „Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében…”

Kedves Gyászoló Család! Végtisztességet tévő Gyülekezet!

    Fájó szívvel állunk meg ma Tóth Istvánné született Bognár Mária asszonytestvérünk ravatala mellett, aki Isten kegyelméből 78 évet élhetett szerettei között, jóllehet, életének utol-só évét már kórházi ápolásra szorulva betegágyban töltötte. Sajnos, ez alatt az idő alatt már nem igazán tudott semmit magáról, és szeretteit sem ismerte meg. Nyomorúsága végtelen fájdalmas lehetett férje számára is, akivel 56 évvel ezelőtt kötöttek házasságot. Három gyermekük született, unokáiknak is együtt örülhettek. Sajnos a betegség nagyon könyörtelen volt Ma-riska nénivel. Elvett tőle mindent, amit el lehet venni egy embertől. A tehetetlenség a legnehezebb ilyenkor a családtagok számára, amikor egyszerűen nem lehet megállítani a fizikai és szellemi leépülés folyamatát. Lehet-e ilyenkor bármilyen reménysége az embernek?

    Kedves Gyászoló Családtagok! Egyetlen reménységről tudok beszélni nektek, még-pedig az örök életnek a reménységéről, amelyet Isten az Ő igéjén keresztül hirdet a számunkra. Akár súlyos betegség következtében közeledünk életünk vége felé, akár csak eszünk-be jut, hogy egyszer hús-vér testünk a halál állapotába kerül, egyetlen gondolat jelenthet biztonságot számunkra: ha tudjuk, hogy Isten országában fogjuk folytatni azt, amit itt a földön már elkezdtünk. Erről tesz bizonyságot számunkra a Jelenések könyvéből olvasott igeszakasz is.

    János apostol Jézus Krisztus különös kegyelmének köszönhetően bepillantást nyert a menyei örökkévalóságba, és arról ír, hogy mit látott és hallott a számunkra ma még láthatatlan világban. Többek között egy nagy sokaságot is látott ott, akik fehér ruhába öltözve álltak Isten trónja előtt, ahol ott volt a feltámadt Jézus Krisztus is. Ezek az emberek minden népből és nemzetből érkeztek, mindenféle nyelvet beszélő népek közül. Ott álltak tehát az Úr előtt, és hangosan kiáltva magasztalták Őt: „Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónuson ül, és a Bárányé.” János apostol nem tudta, hogy kik ezek az emberek, egy vén mondta meg neki, hogy a nagy nyomorúságból jöttek, és azért lehetnek itt, mert megmosták a ruhájukat a Bárány vérében. Arról is beszélt Jánosnak ez a vén, hogy ezek az emberek nem éheznek többé, semmilyen nyomorúság nem érheti őket, mert maga Jézus Krisztus gondoskodik róluk. Milyen áldott reménység lehet ez minden szenvedő ember számára! Ha ebben a világban nyomorúságom is van, de a halál után, az én drága Megváltóm töröl le a szememről minden könnyet!

    Hogyan jutottak ezek az emberek a mennybe? Egyszerűen úgy, hogy megmosták ruhájukat a Bárány vérében. Ez egy képes beszéd a Biblia nyelvezetében, ami egész egyszerűen azt jelenti, hogy az ember beismeri Isten előtt bűneit, őszintén megbánja azokat, és bűneinek bocsánatát kéri Jézus Krisztustól. Ezek után az ember az ő életét teljes egészében Isten gondviselésére bízza, Jézus Krisztus megismerésének szenteli az idejét, és már ebben az életben elkezdi gyakorolni magát abban, ami a mennyei örökkévalóságban is örömet okoz majd számára: teljes szívvel áldja és magasztalja megváltó Istenét a kegyelemért, bűneinek bocsánatáért, az üdvösségért, vagyis az örök életért. Nekünk is ezt az utat kínálja Isten. Számunkra is ez az egyetlen lehetőség, az egyedüli reménység az üdvösségre. Milyen csodálatos dolog az, hogy nyitva áll előttünk is a menny kapuja, csak Jézus Krisztushoz kell menünk, hogy bemehessünk rajta!

    A betegség és a halál az élet ellenségei. Jóllehet személytelen jelenségeknek tűnnek számunkra, de Istentől tudjuk, hogy a gonosz eszköztárába tartoznak, melyekkel rombolni akarja a Mindenható által teremtett életet ezen a világon. Nem kímél sem gazdagot, sem szegényt, sem férfit, sem nőt, sem időst, sem fiatalt. Egyetlen módon élhetjük meg méltósággal és reménységgel ezeket a megpróbáltatásokat, ha Jézus Krisztus szenvedésére és halálára tekintünk, amelynek köszönhetően örök életünk van Isten országában. Isten Fia még halála és fel-támadása előtt elmondta, hogy Ő az út számunkra az üdvösségre, egyedül bele vetett élő hit által van örök életünk a mennyben. De jó ezt tudni! Talán nem lesz ettől enyhébb a fizikai nyomorúság, de a lélek megnyugvást és békességet, örömet és életet talál magának Krisztusban.

    Kedves Gyászoló Családtagok! A halál kegyetlenségével tusakodva tekintsetek a mennyek felé, és higgyétek, hogy az üdvösség reménységével meg tud vigasztalni benneteket is Isten. Ő áll ma mellétek itt a ravatal mellett, majd a sír mellet is, és hirdeti: nem kell, hogy ez a vég legyen. Ha hiszel, a halál lehet számodra csupán egy új kezdet. Arra bátorítalak, hogy öntsd ki szívedet, fájdalmadat, gyászodat Isten előtt, és engedd, hogy szerető kegyelmével megvigasztaljon téged! Meglátod, Ő már most is le tud törölni a szemedről minden könnyet! Ámen.