"Féljétek az Istent, és Neki adjatok dicsőséget." Jelenések 14,7

Az élet értelme

Temetési igehirdetés – 2016.12.21.

Textus: Tit 1,1-3
    „… hogy higgyenek, és megismerjék az igazságot az igazi kegyesség szerint, az örök élet reménységére, amelyet az Isten, aki nem hazudik, örök idők előtt megígért, igéjét pedig kijelentette a maga idejében az evangélium hirdetésével…”

Kedves Gyászoló Család! Végtisztességet tévő Gyülekezet!

    Fájó, de Istenre figyelő szívvel állunk meg most Vincze János testvérünk ravatala mellett, aki Isten kegyelméből 73 évet élhetett szerettei között. János bácsi egy olyan betegséggel küzdött, amely néhány év alatt fokozatosan építette le őt fizikailag és szellemileg egyaránt. Pedig szívós, szorgalmas ember volt. Nem elégedett meg azzal, hogy egyszerű bányász legyen, hanem már családos emberként tovább tanult és képezte magát. Nem vetette meg a munkát. Már 15 éves korától dolgozott, és 34 évet töltött el különböző bányáknál. Időközben feleségével két gyermeket nevelhettek fel, és örülhettek együtt négy unokájuknak. Etelka nénivel úgy 6-7 éve kapcsolódtak be aktívan a gyülekezetünk életébe, és hallgatták együtt az evangéliumot vasárnapról vasárnapra. Amikor már a betegsége miatt nem tudott eljönni az istentiszteletre, mindig kifejezte, mennyire szeretne eljönni ő maga is. Minden bizonnyal a 274. dicséretünk ragadta meg legjobban János bácsi szívét és lelkét, mert ezt dúdolta magában sokszor. Az ének első verse így szól: „Ki Istenének átad mindent, Bizalmát csak belé veti. Azt csudaképpen őrzi itt lent, Ínség, baj közt is élteti. Ki mindent szent kezébe tett, az nem fövényre épített.” A dicséret harmadik verse ezt mondja: „Csak légy egy kissé áldott csendben: Magadban békességre lelsz. Az Úr rendelte kegyelemben Örök bölcs célnak megfelelsz. Ki elválasztá életünk, Jól tudja, hogy mi kell nekünk.” Majd az utolsó mondat az örökkévalóság felé mutat: „Ki benne bízik és remél, Az mindörökké véle él.”

    Kedves Gyászoló Családtagok! Talán ti magatok is tudjátok, illetve érzitek, hogy egyetlen reménységünk van a halál és az elmúlás könyörtelenségével szemben, mégpedig az örök életnek a reménysége. Nincs más vigasztalásunk, mint az evangélium örömüzenete, hogy Jézus Krisztusba vetett hit által üdvösségünk van, és a halál sötétségén keresztül megyünk az örök élet hazájába, Isten mennyei országába. Mind a 274. dicséretünk, mind a Tituszhoz írt levélből olvasott ige üzenete ezt hirdeti számunkra, illetve ebben a hitben akar megerősíteni bennünket és benneteket!

    Örökkévaló Istenünk ezeken az üzeneteken keresztül szeretne minket emlékeztetni földi életünk igazi értelmére. Nem azért élünk, hogy meghaljunk! Azért élünk, hogy örökké élhessünk! A halál és a betegség az élet könyörtelen ellenségei. Folyamatosan támadnak és nyomorgatnak minket, embereket, egészen addig, amíg látszólag nem győznek. Azért mondom, hogy látszólag győznek csupán, mert elveszik ugyan fizikai egészségünket és földi életünket, de lelkünk egészségét és életét nem vehetik el, ha mi Isten kezébe tettük azt az Úr Jézusba vetett hitünk által. Ez az evangélium számunkra! Ez az evangélium minden élő ember számára! Mert látta Isten elesett és elveszett állapotunkat az engedetlenségünk következtében ránk telepedő halál miatt, ezért megígérte és elkészítette számunkra a szabadulás útját Krisztusban. Így Isten ezt a rosszat a javunkra fordította.

    Mi tehát az élet értelme? Azt olvassuk az igében, hogy az élet értelme, először is az, hogy higgyünk! Hit nélkül nincs üdvösségünk. Jézus Krisztus nélkül nincs örök élet számunkra a mennyben. Azért élünk, hogy higgyünk, hogy megismerjük életünk adóját és megváltóját, és bele vetett hittel és bizalommal adjunk hálát az életért minden nap. Azért élünk, hogy az Isten országának az örökösei legyünk, amelyet ígérete szerint meg fog adni Isten minden benne hívőnek. Sokan mondják ma, hogy nem tudnak hinni Istenben, és mégis hibáztatják Istent a világban lévő minden békétlenség és szenvedés miatt. Holott Isten az, aki folyamatosan a békességre és egymás iránti elköteleződésre tanít bennünket, amelynek hiteles példáját mutatta meg nekünk Fiában, Jézus Krisztusban. Azért élünk, hogy megismerjük az igazságot! Az igazság pedig nem más, mint az, hogy teremtett lények vagyunk, akiknek teremtőjük többet szánt a földi boldogságnál. Az Úr örök, mennyei boldogságot tervezett számunkra. Már a kezdet előtt eltervezte Isten, hogy megosztja országát és dicsőségét velünk, teremtményeivel: az emberekkel és az angyalokkal. De azt is előre elhatározta, hogy senkire sem kényszeríti majd rá akaratát. Ezért választási lehetőséghez kötötte. Mivel Isten sohasem hazudik, ezért mindig nyíltan beszélt arról, hogy az Őt őszinte szívvel kereső, az Őt tiszta szívből szerető, az iránta való engedelmességben élő, a Hozzá hűséges, az Őt hálás szívvel szolgáló, azaz igazi kegyességben élő emberekkel fogja megosztani országát. Megígérte, hogy az üdvösség útján segíteni fogja az Őt követőket, és ígérete szerint meg is cselekszi ezt minden hívővel. Még a halál árnyékának völgyében is kíséri az övéit az Úr, és nem hagyja magára a benne bízó embert.
    Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Isten többet tett már ezért a teremtett világért és a földkerekségen élő emberekért, mint amit valaha is megérdemeltünk volna! Jézus Krisztus meghalt azért, hogy életünk legyen. Előbb beszélt erről az embereknek, aztán pedig oda is adta az életét váltságul értünk. Az életünk értelme pedig felismerni megváltásunkat és megismerni Megváltónkat!
    Kedves Gyászoló Családtagok! Higgyetek hát Jézus Krisztusban, ragaszkodjatok az Ő igazságához, bízzatok ígéreteiben, mert egyedül Ő a ti Vigasztalótok! Szentlelke által titeket is fel akar emelni az evangélium üzenete által, hogy reménységetek legyen az örök életre. Keressétek az Urat őszinte szívvel, és meglátjátok, hogy a békesség Fejedelme Ő. Tőle kaphattok megnyugvást a ti megsebzett lelketeknek! Ámen!

Tovább a kategóriában: « Isten ereje